|
A kezdetektôl az elsô motorkerékpárig
A Suzuki Motor Corporation története - ma már nehezen hihetô módon - egy szövôgéppel kezdôdött.
A cégalapító Michio Suzuki 1887. február 10-én született Hamamatsuban, egy tengerparti városkában. Az ambiciózus
Michio Suzuki 1909-ben, 22 évesen konstruálta elsô termékét, egy pedál-hajtású szövôgépet, és árulni kezdte a
terméket

Michino Suzuki San
Az üzlet jól ment, a rendelések egyre szaporodtak, és alig harminc évesen már egy szövôszéküzem vezetôje volt,
ekkor hatvan alkalmazott dolgozott a keze alatt. A termékek egyre precízebbek lettek, és már a selyemipar számára
is készített gépeket. Suzuki folyamatosan korszerûsítette a termelést, amihez friss tôkére volt szüksége, ezért 1920.
márciusában, 500.000 Yen-es alaptôkével, Suzuki Szövôszékgyártó Vállalat (Suzuki Jidosha Kogyo) néven bevezette cégét
a tôzsdére. Ez a dátum tekinthetô a mai nevén Suzuki Motor Corporation-ként ismert cég melapításának, amely 2000-ben
ünnepelhette fennállásának 80. évfordulóját.

1922-re a cég már a legnagyobb Japán szövôszékgyárak egyike lett. Azonban a piac telítôdni kezdett, mivel a Suzuki
kiváló minôségû, az akkori igényeket teljes mértékben kielégítô szövôszékei nem romlottak el, így az új szövôszékek
iránti igény fokozatosan csökkent. A II világháború után a szövôszékgyártás ugyan újraindult, de a háború és az azt
követô gazdasági helyzet rossz hatással volt a cég rentabilitására. Michino Suzukiban a szövôszékpiac telítôdése
miatt már a háború elôtt is felmerült a gyártott termékpaletta jármûipari kibôvítése, sôt, még 1938-ban egy Angliából
hozatott Austin Seven típusú gépkocsi alapján egy prototípust is elkészített a gyár fejlesztôgárdája. Azonban az
akkori project nem valósulhatott meg, mert idôközben kitört a világháború.

Power Free 800
1951 Novemberében, a tervezôgárda egy kerékpárba szerelhetô, 30 köbcentiméter lökettérfogatú motorblokk
kifejelesztésén kezdett el dolgozni, amely Atom névre hallgatott. Ez azonban nem került sorozatgyártásba, helyette
1952-ben a Suzuki bemutatta a Power Free E1-et. A motor léghûtéses, 36 ccm-es, és 4000 fordulatszámon 1 lóerôt
teljesített. A jó minôségû motort a Suzuki sikerrel bevezette a Japán piacra, és innentôl nem volt megállás.
Az elsô mérföldkövek - motorkerékpárral
A Suzuki által a Power Free-re kifejlesztett rendszer annyira újszerû és lelményes volt, hogy arra az akkor felállt
új kormány is felfigyelt, és anyagi támogatást nyújtott a Suzuki számára, hogy az folytassa a
motorkerékpár-fejlesztésben megkezdett fejlesztéseit.
A Power Free mindezek ellenére csak pár hónapot töltött a piacon, mielôtt teljesen áttervezték. Ugyanis nem sokkal a
bemutatás után a japán kormány megváltoztatta a kismotorhasználat feltételeit, és ezt követôen 4 ütemû motorok
esetében 90 ccm felett, kétütemû motorok esetében pedig 60 ccm felett írta csak elô vezetôi engedély szükségességét.
A Suzuki ezért azonnal hozzálátott egy új, 60 ccm-es kétütemû motokerékpár kifejlesztéséhez. Így került a piacra
1953-ban a Diamond Free, 58 ccm-es (43mm : 40mm furat-löket arányú) motorblokkal, amely 4000 fordulatnál 2 Le-t
teljesített, és két sebességes erôátviteli rendszerrel.

Diamond Free 800
A gyártása során számtalan variációban volt elérhetô a Diamond Free, legfôképpen az üzemanyagtank formája, és a
különbözô láncvédôk jelentették a variálhatóságot, de késôbb kölönleges vázakkal is árulták, sôt rugós- és
megerôsített elsô villákkal, dobfékkel, de még ütközôkkel is megvásárolható volt. A Diamond Free-t a ma is használt
kezelôszervekkel látták el: kézi kuplungkarral, hüvelykujjal vezérelhetô gázzal, és a középvázba felhozott válókarral.
És bár nyugaton nem vált ismertté, Japánban sokezer Diamond Free talált gazdára.
1954 => The Winds of Change
Ezután - a világgazdasági eseménnyekkel összhangban - felgyorsultak az események a cég életében. 1954 több nagy
változást is hozott, ekkor a cég már 6000 darab motorkerékpárt gyártott havonta. Ebben az évben a cég befejezte a
segédmotorkerékpárok gyártását és átált a mopedgyártásra. Az új modellt Mini Free névre keresztelték – ami 1958-ig,
a Suzumoped megjelenéséig volt kapható. Ugyancsak 1954-ben a cég nevét a mai nap is használt nevére, Suzuki Motor
Corporation-re változtatták.
Ugyancsak ’54-ben készítette el a Suzuki az elsô igazi motorkerékpárját, a Colleda Co-t. A motor négyütemû,
egyhengeres, 90 ccm-es, könnyû súlyú motor volt, amely a gyártásának elsô évében megnyerte a Japán Nemzeti Kupát,
ezzel elôre biztosítva magának a gyors piaci sikert.
1955 márciusában a Suzuki bemutatta elsô „nagymotorját”, a Colleda COX-t. 125 ccm, egy henger, négy ütem és modern
külsô voltak a motorkerékpár jellemzôi. Ezzel párhuzamosan egy kétütemû, Colleda ST névre hallgató motor is piacra
került, amely a korábbi Colleda CO újraformált és átdolgozott változata volt. Finomítottak a motor felfüggesztésén és
a világítási rendszerén is. 1959 májusáig folyt a Colledák gyártása, melynek során olyan, Európában unikumnak számító
megoldásokat alkalmaztak, mint pl. az elektromos önindító. Ezzel párhuzamosan a cég belekezdett az autógyártásba is,
elsô termékük a „Suzulight” névre keresztelt 2 ütemû, 360 ccm-es mini személyautó volt.

Colleda 250 TT
1956-ban a cég mérnökei teljesen új felfogásban láttak a motorépítésnek. A cél immáron teljesen új volt, egy, az
akkori értelmezésben nagyteljesítményû versenygép kifejlesztése, amely képes 130 km/h fölött száguldani. A megoldást
egy 18 lóerôs 250 köbcentiméteres, (54mm : 54mm furat-löket arányú) kéthengeres, négysebességes váltóval szerelt
kétütemû motor jelentette, amely igen elôremutató fejlesztésnek számított akkoriban. A motor a Colleda erényeit
foglalta magában, és TT névre hallgatott. Ez a motor számít a késôbbi T 20, a T 250 és a GT 250 modellek elôdjének.
Modern, lengéscsillapítóval felszerelt hátsó lengôkarjával, és újszerû elsô villáival azt mutatta, hogy a Suzuki
mérnökei már a korai években felismerték a jó futómû fontosságát.
1957-ben Michino Suzuki visszavonul a mindennapi üzlettôl, helyét fia, Shunzo Suzuki vette át az elnöki székben.
Édesapja, a cég alapítója a továbbiakban csak tanácsadóként vett részt az üzletben.
A Suzuki minden évben fejlesztett modelljein. Piacra kerültek a Colleda COX II, Colleda ST II szériák. Ekkor a
Suzukinak már voltak motorjai az 50, a 125 és a 250 kategóriákban is. Ekkor, 1958 májusában debütál a hídvázas
Suzumoped SM, amely a Suzumoped-et váltja fel; és szintén ebben az évben, októberben mutatják be a Suzuki új
emblémáját, az ’S’ betût.

Colleda 250 TT
1960-ban a Suzuki gyári csapata benevezett a már akkoriban is híres MAN-szigeti TT-re, és bár a versenyt elsôre nem
nyerték meg, az elôkelô 15., 16., és 18. helyeket sikerült megszerzniük. Ezzel bebizonyították, hogy a Suzuki motorok
gyorsak és megbízhatók. 1962-ben aztán a Suzuki megnyerte fennállásának elsô Világbajnokságát, 50-as kategóriában az
angliai Isle of Man TT-n. Ugyanebben az évben kezdék építeni az 5 mérföld hosszú saját tesztpályát is a gyár
közelében, amit Ryuyo nevet kapta, és a rákövetkezô évben már készen állt a motorpróbáka. Ebben az idôben került
piacra a ’Selped’ nevû moped, ami hatalmas darabszámban fogyott, és így egyike lett a legnagyobb darabszámban eladott
Suzuki motoroknak.
1965-ben a Suzuki bemutatja elsô csónakmotorját, a DT 55-öst, amely egy kétütemû, 5,5 Le motor, valamint szintén ebben
az évben kerül piacra a középkategóriás kiasautója a Fronte 800, amelet szintéb kétütemû, 800 ccm-es motor hajt. A
Suzuki ettôl kezdve folyamatosan fejleszti kínálatát a négykerekûek terén is, valamint minden évben több motort is
piacra dobott, még jobban felgyorsítva a japán motorgyártás amúgy is dinamikus fejôdését.

T 500 Titan
A T 500 Titan 1969-ben került a piacra és hatalmas sikert aratott. Nem csak az utakon, de azon kívül is megállta a
helyét. Ami a méreteket illeti: 187 kilós száraztömeg, 1453 mm-es tengelytáv, 160 mm-es szabadmagasság jellemezte,
motorja pedig egy léghûtéses, 492 ccm-es, 2 ütemû blokk volt, ami 47 lóerôt teljesített 7000 fordulaton. Azonban ez
az év számos más motornak is ’életet adott’. Ekkor kerültek piacra a Rebel, a Rider, a Hustler, a Wolf, a Stinger, de
a TR 500 és T 300 modellek is. Szintén ebben az évben, októberben készült el a Toyamai üzem, ahova a Suzuki az
alacsony köbcentiméteres motorok gyártását helyezte.
1971-ben készítette el a gyár a GT 750-et, amely erejével és gyorsaságával méltán vívta ki az akkori motorosvilág
csodálatát. Kétütemû, háromhengeres, 67 Le-s motorja 180 km/h sebességre gyorsította a 214 kg súlyú gépet, nulláról
százra pedig kevesebb, mint öt másodperc alatt gyorsult fel. Októberben újabb gyárrészleget avatott a gyors ütemben
fejlôdô vállalat, Toyokawában folytatták a közepes és nagyméretû motorok gyártását. A fejlôdés mértékét jól mutatja,
hogy a következô évben már külön alakatrészüzemet nyitott a Suzuki a hirtelen megnövekedett igények kielégítésére.
1973-ban Shunzo Suzuki, az alapító fiának helyét Jitsujiro Suzuki vette át a vezérigazgatói székben, Shunzo Suzuki
pedig elnök lett. Az elkövetkezendôkben folyamatosan fejlôdött a kínálat és természetesen fejlôdtek maguk a modellek
is.
Új utakon
1976-ban új koncepciót indított útjára a Suzuki. Belefogott a négyütemû motorok fejlesztésébe, elindulva azon az úton,
amelyen ma is jár. Az elsô modellek a GS 400 (a mai GS 500 és GS 500 F modellek ôse) és a négyhengeres, dupla
vezérmûtengelyes GS 750 (a ma is kapható GSX 750 F elôdje) voltak. A fejlôdés folytatódott és 77-ben sok kétütemût
kivezettek a piacról. Két évvel késôbb, a korábban megkezdett koncepciót folytatva, a korábban soha sem tapasztalt
teljesítmény és erô ígéretével a Suzuki megteremtett egy forradalmian új stílust, a Superbike-ot megalapító motort, a
mára minden motorrajongó által ismert, híres KATANA-t. A számos újító mûszaki megoldással ellátott elsô Katana modell
a GS 1000 S volt. Szintén 1978-ban került a cég vezérigazgatói székébe Osamu Suzuki, a vállalat jelenlegi elnöke.

GSX 1100 Katana
Magyarországon a Suzuki 1991 óta van jelen, ekkor alapított autógyárat a Suzuki Co. Magyarországon. A motorkerékpárok
árusítása kiegészítô tevékenységként indult meg 1994-ben. Az elsô esztendôben a Magyar Suzuki Rt. 28 darab
motorkerékpárt adott el, de ez a szám azóta évrôl évre megsokszorozódik. 1995-ben 46 darab, majd 103, 256, 1998-ban
566, 1999-ben már 952, 2000-ben pedig 1003 darab motor, majd 2001-ben 1674, 2002-ben 2198, 2003-ban 2586 2004-ben
pedig már több, mint 4000 Suzuki márkájú motor talált gazdára hazánkban. Ezek az eredmények biztosítják, hogy a Suzuki
immáron negyedik éve folyamatosan a motorkerékpár eladásokban is piacvezetô Magyarországon.
A hálózat az eladásokhoz igazodva nagy léptékben fejlôdött. A hálózat és az értékesítés öt Suzuki Márkakereskedéssel
indult, melyek mindegyike, hûen a márka szellméhez ma is prosperál, kibôvülve a késôbbiekben a hálózathoz csatlakozó
kereskedôkkel, akikkel együtt immár országszerte 44 helyen forgalmazzák a Suzuki Motorkerékpárokat.

Burgman AN 650A K6
Forrás: Magyar Suzuki Rt
Vissza a főoldalra
|